Szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézet belső visszaélés-bejelentő rendszere
1. A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának kötelezettsége
A Szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézet (a továbbiakban: Intézmény) belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet a jogsértések felderítése, megelőzése és felszámolása érdekében, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) előírásai szerint.
2. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője
A belső visszaélés-bejelentési rendszert a Szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézet igazgatási területén, az intézeti jogtanácsos működteti.
3. Mit lehet bejelenteni?
A Panasztv. 20. § (1) bekezdése szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
4. Ki tehet bejelentést?
A Panasztv. 20.§ (2)-(3) bekezdései értelmében bejelentést tehet:
- a) az Intézmény által foglalkoztatott,
- b) az a foglalkoztatott, akinek az Intézménynél fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,
- c) az Intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
- d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha az Intézménnyel szerződéses kapcsolatban áll,
- e) az Intézmény tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint az Intézmény ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
- f) az Intézménnyel szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
- g) az Intézménynél tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
- h) az Intézménnyel a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
- i) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.
5. A bejelentés módja
A bejelentés írásban vagy szóban tehető meg, az alábbiak szerint:
- elektronikus levél formájában: belsovisszaelesbejelentes@mavkorhaz-szolnok.hu
- papír alapon, az Intézmény címére: 5000 Szolnok, Verseghy út 6-8.
- szóban, időpont egyeztetést követően személyesen, a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjénél (tel.: 06-56/524-602)
Elektronikus formában benyújtott bejelentés esetén automatikus válasz kerül kiküldésre. Az Intézmény nem vállal felelősséget azon ügyek kivizsgálásának elmaradásáért, amely elektronikus bejelentések automatikusan működő védelmi szoftverek (víruskereső, spamszűrő) tevékenységének eredményeként vagy egyéb technikai ok miatt nem jutnak el a címzett e-mailcímre. Ezen esetekben nincs automatikus visszaigazolás a bejelentés megérkezéséről.
A belső visszaélés-bejelentés megtételekor az eredményes vizsgálat érdekében a bejelentőnek az alábbi adatokat javasolt megadni:
- nevét,
- munkakörét, volt munkakörét vagy pályázott munkakörét (foglalkoztatott esetén),
- szerződéses jogviszonyával kapcsolatos minden olyan információt, mely alapján a szerződéses jogviszony igazolható (szerződéses felek esetén),
- elérhetőségét (e-mai cím, telefonszám).
Névtelen bejelentés esetén a bejelentő felhívható – amennyiben ez a bejelentés hatékony kivizsgálása céljából elengedhetetlen, és a bejelentő elérhetősége rendelkezésre áll – a nevének megadására. Amennyiben a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg, a bejelentés vizsgálata mellőzhető a Panasztv. 22. § (6) bekezdés a) pontja alapján.
Az Intézmény adatkezelési tájékoztatója itt érhető el: https://mavkorhaz-szolnok.hu/adatkezelesi-tajekoztato/
A bejelentés során szükséges megadni a bejelentésben érintett, kifogásolt személyek és szervezetek nevét, az eset részletes leírását és az eset kapcsán felmerült valamennyi lényeges információt, valamint bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak.
6. A bejelentés vizsgálatának mellőzése
A Panasztv. 22.§ (6) bekezdése értelmében a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha:
- a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
- a bejelentést nem az arra jogosult személy tette meg,
- a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
- a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
7. A rosszhiszemű bejelentés következményei
Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
- ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
- alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.